ÉN NEM VAGYOK DEPRESSZIÓS
A depresszió megismerése, kezelése és a depresszió okai cikkünk legfontosabb témája. A depresszió tünetei és a depresszió oldása több nehézségbe is ütközik. A depresszió egy a kezdeti stádiumban nehezen felismerhető betegség és sajnos nagyon sokáig majd még nem is ismerjük be, hogy depressziósak vagyunk. A depresszió egy félig elhallgatott betegség, aminek társadalmi megítélése még mindig nem került megfelelő helyre. Pedig nagyon is fontos lenne beszélni róla több okból is. Az egyik ilyen ok, hogy csak Magyarországon több, mint egymillió honfitársunk szenved a depresszió különböző fajtáitól, ami nem csekély szám, hiszen a teljes lakosság 10%-a. A másik nagyon fontos terület, amiért szükséges lenne, hogy ez a betegség több megnyilvánulási felületet kapjon, hogy az elhallgatásnak köszönhetően nem is kezeljük igazán betegségként a depressziót. Pedig nagyon is az. A depresszió nem egy szégyenletes állapot vagy úri jelenség, nem a gyengeség vagy a szánalmasság jele, hanem sajnos éppen ugyanolyan betegség, mint a bárányhimlő vagy tüdőgyulladás. A depresszió alapvetően is egy nagyon bonyolult, összetett és több tüneti irányba mutató betegség, amelynek a felismerése főként a kezdeti szakaszokban önmagában sem könnyű. A tünetek szégyellése, a magunkban tartás és a késői segítségkérés az esetek többségében tovább súlyosbítja a kialakult állapotot és akár jelentősen is meghosszabbíthatja a gyógyulási szakaszt.
NÉZZÜK KICSIT TUDOMÁNYOSABBAN?
Tudományosan vizsgálva a depresszió egy pszichiátriai megbetegedés és több különböző fajtája, alfaja és állapota is ismert. A klinikai pszichiátria a depresszió különböző fajtáit különbözteti meg, ezek jellemzően két-három nagy csoportba sorolhatók: a súlyos depresszív zavar, más néven klinikai depresszió, az úgy nevezett unipoláris depressziót valamint az unipoláris zavart is külön kategóriába sorolja. A depresszió megnevezést a mindennapokba gyakran használják többféle –a külső szemlélő számára szembetűnően lehangoltsággal járó- pszichiátriai megbetegedés megnevezésére. Ilyen depresszív csoport a neurózis is, de ide sorolható a reaktív depresszió is amit valami lelki megrázkódtatás -katasztrófa, baleset átélése vagy egy közeli rokon halála, stb- okozott.
Ki lát bele egy kiskamasz fejébe?
Mint pszichózis (elmezavar) esetén megjelenő unipoláris zavar néven ismert olyan hosszan tartó elmeállapot, más klinikai néven melankólia (búskomorság), aminek jellemző tünetei: lehangoltság, szomorúság, veszteségérzet, elesettség, apátia vagyis érzelem hiánya. A katatónia vagyis teljesen inaktív állapot hasonló a depresszióhoz, de valójában súlyos pszichózishoz társul. A pszichotikus depressziót gyakran kíséri halálvágy, öngyilkossági késztetések és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, makacsul ragaszkodik az érzelmeihez és nem látja be, hogy beteg. A pszichotikus depresszió egyik formájában egy homlok egyenesen ellenkező hangulati állapottal párosul és azzal periódusosan váltakozik. Ennek a csapongó hangulattal jellemzett betegállapotnak az elnevezése bipoláris zavar vagy mániás depresszív állapot.
HOGYAN ALAKUL KI A DEPRESSZIÓ?
Egyértelmű válasz sajnos nem lesz a kérdésre, hiszen az esetek többségében nem is vezethető vissza egy konkrét, meghatározható oka. A tudomány jelenlegi állása szerint a depresszió kialakulásáért éppen úgy felelős lehet a genetikai hajlam, mint a környezeti hatások vagy éppen ezek összjátéka okozza a betegség kialakulását, de több ízben is bizonyítást nyert az öröklődési hajlam is. Élettani szempontból a depresszió kialakulása több -a szervezetben lejátszódó- biológiai és kémiai mechanizmushoz is köthető, amelyek általában egymásra épülnek és nehezen választhatók szét egymástól, mint az okok egyedüli, elszigetelt felelőse. A legismertebb ezek közül például az élettani napi ritmus (cirkadián ritmus) rendellenes elmozdulása, a stressz-rendszer (kortizol) fokozott sérülékenysége, az agyi ingerületátvivő anyagok (szerotonin, noradrenalin, dopamin) rendszerének rendellenes működése. A betegség gyakran halmozódik egyes családokban. A depresszió tehát nem vezethető vissza egyetlen okra, nem tehetjük felelőssé csak a genetikai öröklődést vagy a környezeti hatásokat, hiszen számtalan olyan tényezővel is szembe kell néznünk, amikor nem a genetika vagy környezetünk hatása vált ki depressziót. Ilyen kialakulási okok szerint megkülönböztethetünk még egy sor olyan depressziós állapotot, ahol a kialakulás oka könnyebben és egyértelműen vezethető vissza. A krónikus betegségek kialakulása utáni depresszió, a gyermekágy depresszió a szülés utáni időszakban, a különböző gyógyszerek melléhatásaként fellépő depresszió, az alkohol és drogok okozta depresszió éppen úgy ebbe az okozati sorba sorolható tehát, mint a genetikailag örökölt depresszív hajlam vagy az öregkori depresszió.
Depresszió: gyógyszerek vagy alternatív megoldások?
HOGYAN KEZELJÜK A DEPRESSZIÓT?
Ebben a kérdésben soha nem lesz egyértelmű és mindenki számára elfogadható vélemény. Hasonlóan más betegségek kezeléséhez, a depresszió kezelésére is számtalan eljárás van rendszerben. Nagyon egzakt módon itt is szétválaszthatjuk nyugati orvoslás és alternatív gyógymód szerint a kezelések típusát. A nyugati orvoslás –mint a betegségek többségénél- itt is igyekszik kisajátítani a „jogot" arra, hogy csak megfelelően képzett orvos, pszichiáter képes eredményeket elérni a depresszió kezelésében és csak az erre speciálisan fejlesztett nyugtatók, antidepresszánsok és a felkészült pszichiátriai segítség együttesen képes gyógyuláshoz vezetni. Ugyanakkor klinikailag bizonyított, hogy egyes gyógynövények használatával már évszázadok óta több országban is nagyon jó eredményeket érnek el. A depresszió kezelésénél sajnos még mindig a tünetek enyhítése a legfontosabb feladat, a nyugtatóknak és antidepresszásoknak köszönhető tünetmentes időszakokat még mindig gyógyulásként, javulásként kezeli a szakma. Pedig csak bekötöttük a sebet, csak elnyomtuk a fájdalmat. Több alternatív gyógymód is kínálkozik a depresszió enyhítésére, megszűntetésére. Homeopátiás orvosok által összeállított homeopátiás terápiával is éppen olyan szép eredményeket lehet elérni, mint a napjainkban egyre jobba előretörő kineziológiával, amely szemben a tünetek elnyomásával, a kellemetlen érzések és hangulati ingadozások elfedésével éppen a depressziót kiváltó okok felkutatására, az életünk során kialakult blokkpontok megtalálására és feloldására fekteti a hangsúly –kiemelkedő sikerek mellett.
